-Mi a baj??-kérdeztem lihegve.
-Ja, semmi, csak nem tudom, hogy mit vegyek fel. Tudod, ma van az állásinterjúm.-magyraázta, mire leesett.
-Nem igazán tudom. Valami csinosat, de mégis meleget. Ehhez te értesz jobban.-vakartam meg a a tarkómat.
 |
| Sarah ruhája:) |
 | ||
| Én ruhám:) |
-Szia Dave! Mizu?-köszöntem neki vidáman.
-Szia Sky, betudnál jönni most azonnal? Van egy új ajánlat a számodra és már várnak rád. Hozz edző cuccot is!-mondta idegesen.
-Persze, máris indulok! 20 perc és ott vagyok!-feleltem, majd letettem. Összekaptam a cuccomat és hagytam üzenetet Sarah-nak, hogy elmentem, majd felszálltam a buszra. Idegesen tördeltem az ujjaimat, hogy vajon mi lehet ennyire fontos és kik az új ügyfelek.
Amikor beléptem a stúdióba a döbbenettől eltátottam a számat. A One Direction állt előttem teljes pompában és mindannyian vigyorogtak rám. Utálom őket, egy szar és nyálas fiúbanda.
-Szia cica!-vigyorgott a bongyor, persze a nagy nőcsábász, Harry.
-Te engem ne cicázzál Göndörke.-szóltam vissza gúnyosan, mire láttam, hogy meglepődik. Na valaki visszaszólt a nagy Harry Styles-nak? Húha.
-Á, szia Skylar, gyors voltál!-mosolyogtt rám David.
-Oké, mi ez az egész?-mutattam a fiúkra.
-Jah, most kezdődik a turnéjuk és kéne egy háttértáncos. DE mivel te vagy a stúdióbn a legtehetségesebb és a híred sem rossz, ezért t leszel az, aki néhány számnál egyedül táncol. De nem csak a hátuk mögött, hanem körülöttük meg hasonlók.
-Jézusom! Tehát turnéznék VELÜK? Nah, azt már nem! Miért is kéne nekem ezzt elfogadnom?-keltem ki magamból teljesen. David elnézést kért a fiúktól és messzebb vont.
-Mert ha nem teszed meg, ki vagy rúgva!-sziszegte a fogai közt megvetően, majd mosolyogva visszafordult a fiúkhoz. Teljesen döbbenten álltam. Kisemmiznek. Muszáj megtennem, bármennyire is utálom őket. A munkámért, a pénzért és az álmomért.
-Elfogadod?-kérdezte David mosolyogva.
-Legyen.-vontam meg a vállam.
-Nos fiúk, úy látszik, megvan a táncosotok!-fordult a bájgúnárokhoz, akik örömükben megöleltek, de én erősen eltoltam őket magamtól.
-Csak semmi ilyesmi! Ennyire nem vagyunk jóban!-fenyegettem meg őket, majd elindultam átöltözni.
-Nos, Skylar megint tökéletes voltál.-kacsintott David. Várjunk, kacsintott? Ugye ez nem bepróbálkozás akart lenni? Mert ha igen, esküszöm, hogy...
-Be kéne vállalnod még valamit.-nézett rám kínosan Dave.
-Mi az?-sóhajtottam.
-A srácoknak egy új táncttanárra lenne szükségük, hogy betanuljanak pár lépést a turnéra. Elfogadnád?-kérdezte szinte már könyörgő szemekkel. De engem nem lehet, olyan könnyen megtörni.
-Viccelsz? Még csak a zenéjüket sem ismerem!-fakadtam ki.
-Majd úgy is megismered. Kérlek!-könyörgött tovább.
-Nem.-mondtam egyszerűen, de aztán a Béna Direction is elkezdett rázendíteni, hogy tanítsak lépéseket.
-Minek? A rajongóknak szerintem az is elég, ha egy helyben álltok a színpadon, énekeltek és letépítek magatokról a pólót!-vontam vállat.
-Ohó, szóval te is szeretnéd?-kérdezte incselkedve Bongyorkirályfi.
-Pofa be Harold! Nem vagyok rajongó, ezáltal nem is rendelkezem ilyen vágyakkal.-zártam le a témát. Erre mindenki "húúú-zni" kezdet, hogy hogy leteremtettem Harry-t. De természetesen Göndörke sem hagyta annyiban, rögtön visszavágott:
-Majd fogsz!
-Álmodban sem!-válaszoltam.
-Te nem mondhatod meg, hogy mit álmodhatok és mit nem!
-Ó, dehogynem.-vigyorogtam sokat sejtetően, majd elhagytam a termet, hogy visszaöltözzek a ruháimba.
-Nekem így is tetszel!-kiáltott utánam Harold, mire megforgattam a szemeimet. és visszakiáltottam:
-Szerinted nem pont leszarom? Beszólásomat egy újabb "húú-zás" majd röhögés követte, amit mosolyogva fogadtam.
Éppen a stúdióból rohantam kifele, amikor valaki a karomnál fogva viszarántott, így pont szembe kerültem vele. Göndör fürtjei csikizték az arcomat, leheletét éreztem magamon, túl közel volt.
-Szállj le rólam!-löktem el, de még mindig szorította a karomat.
-Mit akarsz Bongyorkirályfi?-kérdeztem gúnyosan mosolyogva.
-Ó, ha azt tudnád!-kacsintott és még közelebb húzott magához.
-Eressz el! Nem akarok tőled semmit, nem adok egy éjszakát sem! Nem vagyok hülye, tudom mire megy ki a játék. Sajnálom, na csá, sajna nemsokára találkozunk.-mondtam és megindultam volna, ha nem ránt megint vissza.
-Miért utálsz ennyire?-kérdezte, szinte suttogta a fülembe.
-Bocsi Styles, de ezzel nem kergetsz az őrületbe, nem remegnek lábaim ha hozzámérsz, vagy belesuttogsz a fülembe. Nem alélok el a látányodtól és nem pirulok el, ha hozzám szólsz. És hogy miért utállak? Nos, nézz magadba, vagy olvass néhány cikket magadról, vagy mondjuk, nézz tükörbe.-fejeztem be, majd eg egyszerű mozdulattal kirántottam magam a szorításából és elindultam a buszmegállóba.
-De hisz nem is ismersz!-kiáltott utánam.
-Ó, nehogy azt mond, hogy a cikkek alaptalanok. Nincs is szükségem arra, hogy megismerjelek, mert nem akarok tőled semmit. Úgy is egy hatalmas csalódás lenne. Viszlát!
-Majd megismersz! 1 hónap, 1 hónapot adok arra, hogy megszeress és meglátod, mindent máshogy fogsz látni, mint most.
-Kötve hiszem!-intettem és felszálltam a buszra.
Az úton apu hívott.
-Szia Édesem! Hogy vagy?-kérdezte kedvesen.
-Szia apu! Megvagyok, nagyon hiányzol!-mosolyogtam a vonalba.
-Te is nekem Drágám, de attól tartok rossz hírem van.Kanadába kellett jönnöm és ideköltözöm. Ha szeretnéd eljöhetsz ide hozzám, csak tudom, hogy Los Angeles-en van a karriered, nem akarlak elszakítani tőle. És majd megpróbállak gyakran látogatni.
-Oh, megértem. Én itt maradok, most én is utazgatok, de majd hívj, ha szeretnél jönni. Bármikor szívesen látlak!-mondtam kicsit csalódottan.
-Rendben Szívem, további sikereket és majd minden nap beszélünk. Szeretlek! Most mennem kell, Szia!-köszönt el, majd bontotta a vonalat. Nagyon hiányoyni fog apu, mivel nekem már csak ő van meg Sarah. De majd ezt is átvészelem valahogy, végülis nem akkora gond.
Még nem érkezett meg Sarah, ezért egyedül voltam otthon Mazy-vel. Átöltöztem, de nem akartam pizsibe öltözni, úgyhogy csak valamit magamra kaptam.
-Szia Sarah! Gratulálok!-ugrottam a nyakába, mint egy kisgyerek.
-Jajj, Sky! Köszi, én is úgy örülök neki! Mi ez a finom illat?-szaglászott körbe.
-Csak egy kis meglepi a Divatgurunak!-kacsintottam és bevezettem a konyhába.
-Jézus, nem kellett volna! Nagyon köszönöm!-mondta boldogan és egy hatalmas puszit nyomott az arcomra.
-Lássunk hozzá!-feleltem és mindketten vigyorogva falatoztunk és beszélgettünk mindenről. Alig várom az estét. Már mindent elterveztem. Harry álmába fogok egy kicsit "bekukkantani". Haha, látom is az ördögi mosolyt az arcomon. Holnapra mindent tudni fogok és jól megszívathatom, hahaha. Miután lezuhanyoztam, pizsit vettem leeküdtem aludni, mondván, most "bosszút állok", mire Sar csak nevetett, majd mosolyogva mellém feküdt ő is.
Amint lehunytam a szemem, máris Dreamway-ben találtam magam, ami az Álomjárók éjszakai lakóhelye. Minden felhőkkel volt körülvéve és én a kastély felé vettem az irányt. Az őrök elállták utamat, majd egy alapos ellenőrzés után beengedtek. Mielőtt a királyhoz járultam volna szempillantás alatt átöltöztem az Álomjáró lányok hagyományos öltözetébe:
-Szia Skylar! Ma hova mész?-üdvözölt Jason herceg.
-Üdvözlöm Jason herceg! Hát apád hol van?-kérdeztem mélyen meghajolva.
-Sürgős dolga akadt, a határon túl, én helyettesítem.-felelte.
-Remélem minden rendben van. Csak az engedélyért jöttem.-feleltem és közelebb léptem.
-Ó, hogyne. Adom, gyere.-intett és átvezetett a Tükörtermebe. Itt amelyik embert bevezeti az uralkodó, nnak az ismerőseinek a képe látszik minden egyes tükrön, miközben alszanak, és ha megérintjük bármelyik tükröt, akkor azt mutatja, hogy az adott személy éppen mint álmodik. Varázslatos. Odalépett a dobozkához és rátette a keét. Automatikusan kijött belőle egy apró papírocska, majd őrök jelentek meg, minden tükörhöz egy-egy. Odaléptem Harry tükréhez, átadtam az őrnek az engedélyt ő pedig miután ránézett kinyitotta a tükröt és belelökött a színes ösvénybe....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése